Utolsó módosítás 2019. dec. 07.
Bocsi Tamás

elado

Újdonságok

A VIII. konferenciánk most Gyulán zajlott

A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete 2019. november 20-22-e között Gyulán, az Erkel Hotelben tartotta meg VIII. húsmarhatenyésztési konferenciáját. Ez alkalommal a húsmarhatartók és -tenyésztők állategészségügyi kihívásai kerültek részletes megtárgyalásra.

A részvétel lehetősége nem csak a tagjaink számára volt adott, külsős érdeklődőket is szívesen láttunk. A NAK a 16/2019 AM rendelet alapján a Szaktanácsadói Névjegyzékben szereplő szaktanácsadók számára (6 kredit ponttal) felvette a szabadon választható továbbképzések sorába. Az első és második napon megjelent mintegy 60-80 fő érdeklődő egyöntetű véleménye szerint sok hasznos információt adott a rendezvény, melynek előadói a szakterületek legjobb hazai ismerői közül kerültek ki. A szervezők célja szerint ugyanakkor sok lehetőség volt a résztvevők kötetlen beszélgetésére, tapasztalatcserékre is a délutáni és esti fürdőzések alkalmával. Minden résztvevő sikeresnek ítélte a rendezvényt. Azok, akiket teendőjük most máshová szólított, sajnálhatják, hogy nem élték meg együtt velünk a tanulás, tapasztalatcsere és kikapcsolódás napjait! Reméljük legközelebb azokkal is találkozunk hasonló rendezvényen, akik még nem adtak maguknak lehetőséget ennek megtapasztalására.

 

Megnyitójában Bujdosó Márton elnök taglalta, hogy mennyire fontos a szakmai ismeretek bővítése, az új kihívásoknak való egyre magasabb szintű megfelelés. Az állategészségügyi szabályok betartása esetén és a törvényszerűségek követése révén lehetséges csak a betegségek fellobbanásával járó veszteségek csökkentése és a versenyképesség biztosítása.

Dr. Gombos Zoltán az AM Élelmiszerlánc-biztonsági főosztály főosztályvezetője a járványügy, szabályozás, élelmiszerbiztonság, nemzeti támogatások és az export kérdéseiről beszélt. Kiemelte, hogy kéknyelv betegségre az állategészségügyi világszervezet kódexe szerint mentesek vagyunk, ugyanakkor az EU szabályai szerinti mentesség 2021 januárjára várható. Kiemelte a lépfene fellobbanásának hajlamosító tényezőit, felhívta a figyelmet a gyógykezelés lehetőségeire. Arról is beszélt, hogy vakcinázással sikerült a bőrcsomósodást megállítani, még a határaink előtt. Komoly hangsúlyt kapott, hogy hazánk hivatalosan mentes gümőkórtól, ugyanakkor a felbukkanó néhány eset kezelése során mégis kiderült, hogy szükséges a vizsgálatokat végző szakapparátus továbbképzáse. Nem csak ebben az előadásban került kiemelésre az antimikrobiális rezisztencia fokozott megjelenése, ami a nemzetközi gyakorlat átlagának többszörösét kitevő antibiotikum adagolás következménye. Sajnálatos módon ez nem csak az állatvilágban, a haszonállatok körében teszi egyre nehezebbé a különböző baktériumok által okozott kórokozók elleni védekezést, de a humán egészségügyben is óriási károkat okoz. Világszinten évente kb. 700 000, az EU-ban 33 000 haláleset fordul elő ennek következtében. Egyes, főleg déli államokban még az humán gyógyításra félretett antibiotikumokat is alkalmazzák az állatok gyógykezelésére. A skandináv országokban megszüntették a gyógykezelésre adott antibiotikumok használatát. Csupán egyedi és kivételes esetben, legfelsőbb szintű engedéllyel van mód antibiotikum állatgyógykezelési célú használatára. Szóba került a tenyészetek nyilvántartási rendelet néhány módosítása, az e-marhalevél, az új állategészségügyi kerettörvény, a 2016/429/EU a betegségek jegyzéke és priorizálása, melyet 2021 április 21-től kell alkalmazni.

Betegségek listázása (jegyzéke) és priorizálása, fajok listája:

A: bőrcsomósodáskór, CBPP, juh- és kecskehimlő, PPR, RSzKf, keleti marhavész, Rift-völgyi láz, (afrikai lópestis, takonykór, afrikai sertéspestis, klasszikus sertéspestis, HPAI, Newcastle-betegség)

B: tuberkulózis, brucellózis (abortus, melitensis, suis), veszettség

C: IBR, BVD, EBL, Paratuberkulózis (fertőző arteritis, Aujeszky-betegség, Varroa)

D: kéknyelv, szarvasok epizootiás haemorrhágiás betegsége, lépfene, trichomonózis, camyplobacteriosis, Brucella ovis, (fertőző kevésvérűség, tenyészbénaság, venezuelai lóencephalitis, PRRS, echinococcosis, surra, ebola)

Dr. Abonyi Tamás a NÉBIH állategészségügyi diagnosztikai igazgatóság igazgatója előadásában részletesen foglalkozott a lépfene történetével, előfordulásával, tüneteivel, megelőzéssel és védekezéssel. A szarvasmarha gümőkór Európában jelenleg is számos helyen okoz fejfájást. Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, Görögországban különösen nagyarányú az előfordulása. Míg régebben az állatok főleg az emberektől fertőződhettek meg, ma már fordított a helyzet, az állatok fertőző hatása nagyobb kockázat és fő fertőzési forrás 2006 óta szinte kizárólag vadon élő állatokra (borz, vaddisznó, őz, szarvas, róka, farkas) volt visszavezethető, de fertőzött marha import is előfordult.

Dr. Varga János nagy tapasztalattal rendelkező gyakorló állatorvos éveket dolgozott az Egyesült Királyságban és Belgiumban, előtte hét évet töltött az Állatorvostudományi Egyetem szülészeti tanszékén is. Hobbi juhtenyésztő és jelenleg is tartozik nagyüzemi húsmarha állomány a területéhez. Szaktanácsadóként hozzájárult a húsmarha preventív állategészségügyi technológiájának elkészítéséhez is, mely a honlapunkon tagjaink számára hozzáférhető. Előzzük meg a betegségeket címmel beszélt a húsmarha állategészségügyi menedzsmentjéről, arról, hogy a jól átgondolt (tenyésztés, tartás, takarmányozás) technológia nagymértékben csökkenti az utólagos beavatkozás szükségességét, a költségeket. Külön kiemelte a gyógyult állatok helyét a későbbi tenyésztésben: azt, hogy ezektől legjobb megszabadulni, mert a későbbiekben fokozott kockázatot jelentenek (termékenység, ellés, tejtermelés, hasznos élettartam stb.). Gondosan végezzük el az előírásszerinti vizsgálatokat, szűkítsük a fedeztetési idény hosszát, vegyük figyelembe a tenyészüszők életkori sajátosságait, szolgáljuk ki a tenyészállatok igényeit, elléskor megfelelő kondíció elengedhetetlen. Időben és megfelelő minőségű kolosztrumot kell, hogy kapjon az újszülött borjú, amit refraktométerrel nem túl bonyolult ellenőrizni. A továbbiakban többek között szó volt a hasmenéses és légzőszervi betegségek elleni védekezésről, vakcinázási protokollokról, selejtezési szempontokról; a kötelező és ésszerű mentességről; a parazita kontrollról; külső élősködők elleni védekezésről.

Dr. Húth Balázs, a Kaposvári Egyetem docense olyan technológiákról beszélt, melyek az állategészségügyi körülményekre is kifejtik hatásukat. Bemutatta azt a szarvasmarha teljesítményvizsgáló állomást, amely otthont ad egyesületünk növendék-tenyészbikái központi sajátteljesítmény-vizsgáló tesztjének is. Előadása során hosszasan beszélt azokról a stresszfaktorokról, amelyek kiválthatják egyes betegségek megjelenését (elkülönítés, csoportosítás, komplett és elegendő takarmány, takarmányváltás, kezelések, szállítás stb.).

Bujdosó Márton, a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének elnöke előadásában tájékoztatást adott a mycobacterium caprae subspec. bovis mentesítéséről és 171 tehénen elvégzett kolosztrum beltartalmi vizsgálatok eredményeiről. Az üszők kb. 12 %-ának volt gyenge a kolosztrum minősége, szemben az idősebb teheneknél tapasztalt 0-2 %-kal. A gyenge beltartalmú kolosztrumot produkáló tenek korábbi borja látványosan nagyobb arányban estek ki, ami a tulajdonság örökletességére és a szelekció szükségességére utal. Ugyancsak ezt támasztja alá, hogy a gyenge beltartalmú kolosztrumot kapott 6 borjúból 4 szorult kezelésre 21 napos koráig (66 %), míg az összes többinek csak 7,9 %-a.

Dr. Makrai László, az Állatorvostudományi Egyetem, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék docense „az állományspecifikus vakcinák alkalmazásának hazai lehetőségei a fertőző betegségek megelőzésében és az antibiotikum felhasználás csökkentésében” címmel tartott előadást. Ez az eljárás alapvetően a baktériumok elleni védekezésre nyit egy hatékonyabb utat. A helyzet jellemzően az, hogy magas antibiotikum és vakcinaköltségek ellenére a várakozásoktól elmarad az eredmény. Gyakoriak a multirezisztens kórházi fertőzések, ha a helyzet nem változik 2050-re meg fog tízszereződni. A baktériumok genomja rugalmasan változik. 2017-ben az EU-s átlag 179 %-a volt az átlagos antibiotikum felhasználásunk! Az EU legkisebb felhasználója Norvégia, melynél 62-szer(!) több antibiotikumot használunk fel! Szemléletmód váltásra van szükség, mert a multirezisztens baktériumok nagy pusztítást okozhatnak. A kórokozóknak különböző változatai vannak! A baktériumoknak több alfaja, azoknak több buroktípusa, szerotípusa és biotípusa is lehet, mely folyamatosan változhat. Ezekre nem egyformán hat az előre elkészített és kapható vakcina. A telepen legvirulensebb kórokozók az elhullott állatokból kitenyészthetők, melyek antibiotikum érzékenysége szintén meghatározható. A megelőzés magasabb rendű és olcsóbb, mint a gyógykezelés! Szakszerű föcstejitatás, köldökfertőtlenítés szükséges. Hajlamosító tényezőket csökkentsük (szállítás, zsúfolt tartás, takarmányozás, korcsoportok keveredése, karanténozás szerepe)! légzőszervi vírusok elleni vakcinázás, szellőztetés; Vemhes tehenek vakcinázása az állományban előforduló (homológ) kórokozókkal! (faj, buroktípus, szerotípus-specifikus védelem!) – kolosztrális immunitás; Tejhasznú, itatásos borjak: egyedi ketrec - csoportos tartás! Élőállatmozgatások (állományon belüli v. azok közötti) minimalizálása. Az előadás konklúziója: nincs olyan univerzális vakcina, ami minden állomány esetén alkalmas lenne a betegségmegelőzésre, állományra szabott megoldások szükségesek.

A rendezvényről további képeket a „Fotók” alkönyvtárban találhat az érdeklődő. Az előadások videó változata hamarosan elérhető lesz, a pdf verzió megtekintehtő itt, vagy az 'Információk' menüpontban.